.jpg&w=1080&h=210&zc=1 "Társadalomtudományi Kutatóközpont Lendület-HPOPs Kutatócsoport")
2015. május 9-e a szokásos Európa-nap mellett az európai integrációt megalapozó ún. Schuman-nyilatozat 65. évfordulója is volt. Az Európai Bizottság jelenlegi luxemburgi elnöke, Jean-Claude Juncker rövid, de annál figyelemreméltóbb levélben fordult a biztosokhoz az évforduló kapcsán.
Az Európai Bizottság idei, március 12-én ideiglenes intézkedésként hozott felfüggesztő rendelkezése és a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozata már nyilvánosan elérhető a versenyjogi főigazgatóság honlapján. Az alábbiakban a bizalmas információktól megtisztított határozat nyilvános változatát foglaljuk össze.
Fordították: Czina Veronika - Nyircsák Adrienn
Az állami támogatások joga ma egyre inkább a közpolitika-alkotás álcázására szolgáló többfunkciós eszközként használatos.
Az Európai Unió Tanácsa ötéves jogalkotási eljárás végére tett pontot 2015. március 2-án, amikor elfogadta a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) engedélyezésére vonatkozó új uniós szabályozást. Az új GMO-szabályozás fő üzenete, hogy a jövőben a tagállamok saját területükön szabadon korlátozhatják a GMO-k termesztését.
Czina Veronika - Nyircsák Adrienn
Február 20-án az Egyesült Királyság parlamentjének felsőháza (Lordok Háza), pontosabban annak a külkapcsolatokkal foglalkozó európai uniós albizottsága kiadott egy jelentést, amely az ukrán válság, valamint az EU-orosz kapcsolatok alakulásának részletes értékelését tartalmazza.
Kétéves jogalkotási folyamat után 2014. március 28-án három új irányelv jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az alábbiakban röviden ismertetésre kerülnek az irányelvek célkitűzései, alkalmazási köreik, valamint a kitűzött célok megvalósítására bevezetni kívánt új eszközök.
Az Európai Bíróság a C-518/13. számú Eventech-ítéletében állást foglalt abban a kérdésben, hogy az állami infrastruktúrához való privilegizált hozzáférés biztosítása az elsődleges jogba ütköző állami támogatásnak
minősülhet-e.
A hazai közjogi átalakulás, illetve a Tavares-jelentés elfogadása felpezsdítette az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke körüli diskurzust. Jelen írás a 7. cikkre aggatott „atombomba” metafora alkalmazhatóságát elemzi, amihez joggazdaságtani, büntetőjog-elméleti és játékelméleti fogódzókat keres, ezek szemléltetésére pedig a nemzetközi szervezetek egy lehetséges tipológiája, illetve a magyar Alaptörvény és annak ötödik módosítása kerül a vizsgálat fókuszába.
1996-ot követően az Európai Bíróság ismét lehetőséget kapott arra, hogy kifejthesse jogi véleményét az Európai Unió az Európai Emberi Jogi Egyezményhez (Egyezmény) történő csatlakozását illetően. Bár az EUSZ 6. cikk 2. bekezdése által a csatlakozás alkotmányos háttere alapjaiban megváltozott, a Bíróság ismételten a csatlakozás jogi meg nem engedhetősége mellett foglalt állást.
Az Amszterdami Szerződéssel (1998) vált először lehetővé, hogy az Európai Unió közjogi – nem csak politikai – értelemben is szankciókat alkalmazhasson valamelyik tagállamával szemben, ha az megsérti az Unió legalapvetőbb értékeit. Noha e cikk már közel két évtizede része az EU közjogának, az az elmúlt években került az európai és a hazai közvélemény érdeklődésének fénykörébe, leginkább a 2010-ben Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat és az új alkotmány megítélésről szóló folyamatos viták miatt. E rövid írás a 7. cikk bemutatásával és értékelésével ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy a véleményformálók és a közvélemény is részletesebb képet e sajátos EU jogi instrumentumról.