.jpg&w=1080&h=210&zc=1 "Társadalomtudományi Kutatóközpont Lendület-HPOPs Kutatócsoport")
Varju Márton, Czina Veronika - Vető Gábor (fordítás)
Magyarország az EU menekültügyi kvótarendszerének elfogadását mindig is ellenezte, és végül 2015 decemberében megsemmisítési keresettel támadta meg az Európai Unió Bíróságán.
Lukácsi Tamás
Az Európai Parlament 2016. január 20-án fogadta el az ártatlanság vélelméről szóló irányelvet. A tagállamoknak a kihirdetést követő két éven belül kell átültetniük belső jogukba az új rendelkezéseket.
Karácsony előtt egy nappal az Európai Unió Bírósága (továbbiakban: EuB) előzetes döntést hozott az alkoholok minimum árát meghatározó skót törvény uniós jogi kompatibilitásáról. A nagy érdeklődésre számot tartó skót ügyben több tagállam kormánya tett észrevételt abban a kérdésben, hogy vajon a minimumár meghatározására felhatalmazó törvény alapján közzétett miniszteri rendelet-tervezet összeegyeztethető-e az uniós joggal.
Téves információközlés mint megtévesztő kereskedelmi gyakorlat - az Európai Bíróság döntése a UPC-ügyben.
A határok nélküli Európa megkövetelte egy valódi közös európai menekültügyi rendszer létrehozását, ami tisztességes és hatékony közös menekültügyi eljárást, és egyenlő befogadási feltételeket jelent minden tagállamban.
Lukácsi Tamás
Milyen válaszokat adhat az EU joga a mindennapjaink részévé váló terrorizmusra? Érdemes megvizsgálni a kérdést, mert vannak félreértések e téren.
Az Európai Bizottság 2015. november 6-án tette közzé javaslatát a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetének szövegéről („Kereskedelem és fenntartható fejlődés”). Habár az egyezmény végleges szövegének kialakításához még hosszú út vezet, a tervezet megjelenése alkalmat ad annak általánosabb vizsgálatára, hogy milyen szerepet játszik a transzatlanti tárgyalásokon a környezetvédelem és miért fontos, hogy az egyezmény integráljon meghatározott környezetvédelmi szempontokat.
Rövid kitekintés az európai közbeszerzési szabályozás és a környezeti szempontok kapcsolatának alakulásáról.
Az Európai Unió 2014 tavaszán vetett ki először szankciókat Oroszországgal szemben Ukrajna területi integritása, szuverenitása és függetlenségének megsértése miatt. Másfél év után érdemes áttekinteni, hogy a korlátozó intézkedések alkalmazásával milyen politikai célokat ért el az Európai Unió.
Az írás arra tesz kísérletet, hogy a tagállamok dominanciáját feltételező érdekközösség fogalmából (mint közös nevezőből) kiindulva azt szemléltesse, hogyan bonyolódik a tagállamok és az uniós intézményrendszer viszonya részben az uniós közigazgatás hiánya miatt, részben pedig az értékközösség fogalmának bekapcsolásával.